Augusztus 1-je az anyatejes táplálás világnapja. Az 1992 óta megtartott világnap célja, hogy felhívja a figyelmet az anyatejes táplálás fontosságára, valamint arra, hogy az anyatejes táplálás több mint a gyermek etetése. A szoptatás a csecsemőtáplálás normatív standardja, amihez a többi táplálási módot mérjük, ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy más táplálási módok alacsonyabb rendűek lennének. Anyatejesnek nevezzük azt a babát is, saját édesanyja vagy egy másik nő lefejt tejét kapja cumisüvegen keresztül.
A WHO (Egészségügyi Világszervezet) az első 6 hónapra kizárólag anyatejes táplálást ajánl, a megfelelő kiegészítő táplálás mellett aztán két éves korig és még utána is javasolja a szoptatást.
A kutatások szerint világszerte a csecsemők 48%-a fogyaszt kizárólag anyatejet az első 6 hónapban, ez az arány Dél-Ázsiában a legmagasabb, ott 60%. A WHO célkitűzése, hogy a kizárólagos szoptatás az első 6 hónapig 2025-re elérje az 50%-ot. Ahogy telnek a hónapok, úgy csökken az anyatejet kapó gyermekek száma, 24 hónapig vagy azután a babák már csak 11,5%-a kap anyatejet.
A Kohorsz’18 kutatás adatai szerint a magyar édesanyák nagyjából 90%-a elkezdi a szoptatást a szülés után, legnagyobb részük már a kórházban. A hat hónapos kor alatti gyerekek 37%-a kap kizárólag anyatejet, ami a világátlag (48%) alatt van.
A szoptatás varázslatos ereje
Ahogy a szoptatás csodája című cikkben írtam, nutritív szopásról akkor beszélünk, ha a baba által szopott tej mennyisége meghaladja az 5ml-t. A szopásnak azonban nemcsak táplálási funkciója van, a non-nutritív funkció egészen sokrétű: ilyenkor a szopás fájdalmat, fizikai diszkomfortot csillapít, segít megnyugodni, elaludni, kielégíti a csecsemő közelség-igényét. Ezt a non-nutritív szopás váltja ki a cumi. A baba nagyjából mindenfajta diszkomfort-érzésnél mellre fog kéredzkedni és ez így van rendben.
Miért akkora kincs az anyatej?
Az anyatej minden szükséges és nélkülözhetetlen tápanyagot tartalmaz a kisbaba számára. Összetétele változhat környezeti tényezők és az anya táplálkozása alapján, de mindennel együtt a kisbaba igényeihez idomul és folyamatosan alkalmazkodik. Összetétele napszaktól is függ, hogy a baba napi ritmusának megfeleljen.
87-88%-a víz, így 6 hónapos korig nincs szükség semmilyen más folyadékpótlásra sem, még a legnagyobb melegben sem. Vitaminok közül tartalmaz A-, B1-, B2-, B6-, B12- és D-vitamint, az előtejnek is nevezett kolosztrum, ami a születés utáni órákban ürül a mellekből pedig magas A, E és K-vitamin tartalmú. Az anyatejben megtalálhatóak ásványi anyagok is: kalcium, foszfor, magnézium, kálium, nátrium, jód és szelén. Ezenkívül olyan bioaktív komponensek is vannak benne, mint például enzimek, antitestek, immunizáló anyagok és fehérvérsejtek (leukociták).
Az anyatej kolosztrum az anyatej értékes első pár cseppje, kissé sűrűbb állagú és magas béta-karotin tartalma miatt sárgás színű. Olyan összetevőket tartalmaz, amelyek enyhén hashajtó hatásúak, segíti az első székletürítést.
Az újszülött kisbabák immunrendszer nélkül jönnek a világra, a kolosztrumnak az elsődleges immunizációban is szerepe van (a hüvelyi szülés során a hüvelyen áthaladás kolonizációjával együtt). „Első oltásnak” is nevezik, mert a baba számára pótolhatatlan ellenanyagokat tartalmaz:
- IgA (szekretoros IgA): a legfontosabb, helyi védelem a bélrendszerben, légutakban
- IgG: szisztémás immunvédelemben van szerepe
- IgM: korai immunválaszban van szerepe
- IgE: allergiás reakciók szabályozásában van szerepe
Az első 2-5 napban rendkívül magas immunanyag-tartalom jellemzi az anyatejet. A tejbelövelés általában a szülés utáni 3. napon történik meg, sok tényezőtől függ. Természetes szülés volt-e vagy császármetszés, milyen beavatkozások történtek. Az előtejet követi az átmeneti, majd az érett anyatej: a 5-15 nap között termelődő átmeneti tej fokozatosan változik, a 15. nap utáni érett anyatej már alacsonyabb immunanyag-szinttel rendelkezik – de mindig, minden körülmény között a baba igényeihez igazodik.
