Az apás szülés témájáról már írtam, pont az első blogbejegyzésemben. Azt, hogy az anyaság normatív krízis egy nő és a család életében sokan és sokat vizsgálták, ugyanakkor kevésé kutatott, hogyan hat a várandósság és az apává válás a férfiakra. Bár a megfoganás, a gyermek növekedés 9 hónapon át, a szülés és a szoptatás az édesanyának jelen erős és mély köteléket a testi érzete megélése miatt, de ez nem azt jelenti, hogy az apa ne kötődne gyermekéhez még annak születése előtt. Nőknél is leginkább az első magzatmozgások érzékelése hozza meg az érzést, hogy „édesanya leszek”, a férfiaknál a kapcsolódási lehetőségek szűkössége miatt még nehezebb a realitásba megérkezés.
Az apává válás szakaszai
Perinatális szakasz
A valószerűtlenség érzése jellemzi, különösen az első hónapokban, ahol még nem kezd látszani a nő hasa. Nem érzik az organikus kapcsolódást, nehéz elképzelni, hogy pár hónapon belül egy kisbabát tartanak majd a karjukban.
A gyermek megszületése
Az apák jellemző érzései ambivalensek, sokszor ellentmondásosak lehetnek, a boldogság és eufória mellett ott lehet a kiszolgáltatottság, a szorongás, a menekülni vágyás, a haszontalanság érzése. Az apák megélését a szülésről nagyban befolyásolja a párjuk szülésélménye. Egy erős párkapcsolatot még egy negatív szülésélmény is megerősíthet, a felek azt élik meg, hogy együtt csinálták végig az egészet.
Az újszülött hazaérkezése
Az anyává válásban ez a szakasz nem kap akkora jelentőséget, a hazahozatal a kórházból ugyanis kifejezetten „apaprojekt”. A megszületés óta eltelt pár nap, az apa megszervezi a „műveletet”, fontos időszak ez az apai szerep integrálására.
Miért krízis az apaság a férfi életében?
Normatív krízisnek nevezzük azokat az élethelyzeteket, amelyek egy család fejlődésének természetes részét képzik. Az egyén számára a helyzetnek nagy érzelmi súlya van és nincs stratégiája a megoldására: a korábbi megoldási lehetőségek nem működnek és új pedig még nincs. Jellemző a problémára való beszűkülés és a rumináció, rágódás. Az egyik fejlődési stádiumból másikba való átlépés természetes feltétele a krízis (jó) megoldása, afféle próbatételnek is tekinthetjük – gyermektelen házaspárból gyerekeressé, vagy egygyermekes családból többgyermekesekké válunk.
A férfiakban is történnek lélektani változások a várandósság-szülés időszakában: valószerűség-valószerűtlenség érzése, alkalmasság érzése, kirekesztettség érzése, felelősség érzése,
Megdolgozást igénylő problematikák is felmerülhetnek: saját szülőkhöz való viszony, saját születés élményei, rivalizálás a magzattal, maszkulinitás kiterjesztése.
A fiatal felnőttkor szakasza a szereteten alapuló szexuális kapcsolódások gyakorlásának és megélésének ad teret, a várandósság testi-lelki változásai közvetetten az apára is hatnak. Változások a szexualitásban; bár a férfiak hormonháztartása reagál a gyermek érkezésére és lecsökkenti a tesztoszteront, sok férfi nehezen éli meg a szexualitás több hónapig tartó hiányát. Hartman írta le (2009) a Madonna-kurva komplexust, ami arra utal, hogy a nő szerepváltása (nőből anya) bekapcsolhatja az incesztus-tilalmat a férfiban, az anyával nem lehet szexelni, és így a férfi lesz az, aki nem akarja a szexuális együttléteket.
Nemcsak az anyában, de a férfiban is történnek hormonális változások a várandósság alatt és még inkább a szülés után. A prolaktin szintje megnő, az eddigi kutatások szerint azt látszik valószerűnek, hogy az apai válaszkészségért ez a változás és a csökkenő tesztoszteron szintje felelős. Az egy szobában, és még inkább együttalvás szintén alacsonyan tartja a tesztoszteront: a természet azért „intézte” így, mert magas libidó híján szexuális aktus vágya helyett az apa is a szülőségre tud koncentrálni.
A szülővé válás a párkapcsolat átalakulását is eredményezi, nemcsak a szexualitás tekintetében. Nőből és férfiből anya és apa, szülő lesz. A baba érkezésével a család más fejlődési szakaszba lép, de a párkapcsolat nem feltétlenül és ez okozhat konfliktusokat. A párkapcsolatnak különböző szakaszai vannak, ezért kicsit árnyalódik a helyzet attól függően, mikor érkezik a baba.
szimbiózis: az első 1-3 év, tombol a MI időszaka. Kialakul a kötődés, a pár legszívesebben egyfolytában együtt lenne. Nincsenek köztük éles határok, a kérdés, hogy vajon elfér-e benne egy gyerek.
differenciálódás: a saját igények újrafelismerése történik, a különbségek kiélesedésével egyidőben.
gyakorlás: a párkapcsolat tagjai kipróbálják magukat a világban, ismét a karrier, a barátok felé fordulnak. Az intimitás megélése gyakrna nehéz, vagy akár az is, hogy időt, energiát fordítsanak a szeretkezésre.
újraközeledés: az intimitás visszatér, az időszak arról szól, hogy a felek megtalálják az ideális távolságot.Sokszor gyerekek kamaszkorára esik.
