Kilenc hónapnyi befogadás, gondoskodás, táplálás után a kisbaba készen áll a méhen kívüli, extrauterin életre. A szülés és a megszületés folyamata több szakaszból áll, nem minden szakasz ugyanolyan hosszú és intenzitású. Továbbá nincs két egyforma szülés, még ugyanazon édesanya két különböző szülése is eltérő.
A kisbaba virágra jöveteléhez a nagyjából 3cm hosszú méhnyaknak el kell tűnnie, hogy a hüvely szülőcsatornaként funkcionálva segítse a kisbaba mozgását a külvilág felé. A medikális világ szereti számokkal leírni az egyes szakaszokat, a bábai modell jóval megengedőbb.
A vajúdás tényleges megindulása előtti hetekben, napokban sok nő érzékel valamiféle méhtevékenységet, mivel azonban ezek nem hoznak létre változásokat a méhszáj állapotában, nem tekinthetők fájásoknak, kontrakcióknak. A vajúdás akkor tekinthető megindultnak, hogy a jelentkező méhösszehúzódáson hatására az addig zárt méhszáj elkezd tágulni.
Korai vajúdás: kevesebb, mint 4cm
A korai vajúdás szakaszát látencia szakasznak is nevezik, már jelentkezhetnek kontrakciók, melyek ritkábbak, mint 4 perc és hosszuk nagyjából 30 másodperc. Lehetnek rendszeresek, de teljesen rendszertelenek is, a tágulás kevesebb, mint 4 cm.
A kontrakciók időtartamát leszámítva az anya kívülről úgy fest, mintha egy sima hétköznap lenne: simán beszélget, követi a társalgás menetét, takarít, főz vagy rendezget a lakásban. A tudatállapota és a légzése hasonlatos a mindennapi állapothoz. A 4 cm táguláshoz közeledve jelentkezhetnek ún. 4 centis tünetek: hidegrázás, hányinger, hányás, hasmenés, forróságérzet.
A tágulási csíknak nevezett jelenség segíthet hüvelyi vizsgálat nélkül is meglepően pontosan megbecsülni, hol jár a méhszáj tágulása: a kutatók azt feltételezik, hogy a leginkább világos bőrű anyáknál látható, időszakos a lilásvöröses csík megjelenése a farpofák között a baba ereszkedésével hozható összefüggésbe. A baba mozgása kifelé mozdítja a keresztcsontot, vértolulást eredményez, ami a terület sajátosságai (bőr és a csont között alig van más szövet) miatt láthatóvá válik. Fontos azonban, hogy a csík nem minden édesanyán jelenik meg és csak 4cm felett kezd el látszódni.
Mi segít?
Minden, ami segíti az anyát befelé figyelni és ellazulni: halk zene, illóolajok, kellemes masszázs, kettesben töltött pillanatok az apával.
Aktív szakasz: 4-6cm
Ebbe a szakaszba átlépve a kontrakciók rendeződnek, már legalább 4 percenként jelentkeznek és hosszuk is 1 percessé válik. Az anya viselkedése erősen befelé forduló lesz, egyre kevesebbet beszél, reakcióideje lelassul. Az agy „gondolkodó” része, a prefrontális lebeny „elalszik”, ami a vajúdás természetes folyamatát erősíti, ezért kiemelkedően fontos, hogy semmi ne aktiválja újra ezt az agyi területet, ne beszéltessük az anyát, ne használjunk mobiltelefont se a közelében.
Az anya hangjai erősen éneklőssé válnak, a sóhajtozásai hasonlatosak a szeretkezés hangjaihoz. Sajnálatosan gyakori, hogy medikális környezetben felszólítják az anyát, hogy maradjon csendben, pedig a hanghatások és kiáltások segítenek egyre koncentráltabbá válni és felfedezni a nőnek a saját erejét.
Mi segít?
Szabad hangadás, szabad testhelyzet-választás, illóolajos borogatás, evés és ivás az energiatartalékok feltankolására.
Átmeneti szakasz: 6-10cm
A kontrakciók egyre sűrűsödnek, már 2-3 percenként jelentkeznek és akár másfél percesek is lehetnek. Az anya megváltozott tudatállapotban van, teljesítőképességének határához érkezett. Érzelmileg megterhelő szakasz lehet ez a jelenlévő segítők számára: az anya sokszor hangot ad annak, hogy már nem bírja tovább, esetleg halálfélelme is lehet, a kontrakciók fájdalma kívülről nézve valóban nehezen hordozható lehet.
Mi segít?
Megteremteni a biztonságérzetet a kontrollvesztésben, illóolajos borogatás, masszázs, (csendes) jelenlét és szabad testhelyzet-választás.
Kitolás szakasza: 10cm-t elérve
A kitolási inger a székelési ingerhez hasonlatos és akár már 5 cm tágasságnál is jelentkezhet. A korai inger segíti a baba leszállását, ám ez még nem valódi tolóinger.
Beavatkozásmentes, háborítatlan szülésnél ehhez ponthoz érve elkezdődhet a PIHENJ ÉS LÉGY HÁLÁS SZAKASZ, ami az orvosi környezetben meglehetősen ritka és sokszor fájásgyengeségnek vagy elakadásnak gondolják. Pedig ez a jelenség a természet bölcsességét hordozza: a kontrakciók néhány percre vagy akár több órára is teljesen leállnak, így az anya lehetőséget kap pihenni, erőt gyűjteni a kitoláshoz. Van, aki el is alszik, más csak pihen egy keveset az előtte álló utolsó nagy megpróbáltatáshoz.
A kitolás időtartama változó, de orvosi környezetben nem szeretik, ha túl hosszú – egy óra már túl hosszúnak szokott számítani. Pedig amíg a baba szívhangjai rendben vannak és az anya is bírja erővel, akár egy 2-3 órás kitolás is teljesen normálisnak tekinthető.
Mi segít?
A pihenés alatt megteremteni a pihenés felvételelit, kitolásnál szabad testhelyzet-választás, szabad hangadás, biztatni felesleges, segítőként a legjobb a csendes, koncentrált jelenlét.
Lepényi szakasz
A kisbaba megszületése után következik a méhlepény megszületésének ideje. A korábbihoz hasonló, ám valamivel gyengébb kontrakciók segíti világra a lepényt, ezt a csodás időszakosan működő szervet, ami sok-sok hónapon át táplálta és gondozta a kisbabát. Ha nem sürgetik, a lepény akkor is megszületik, méghozzá jóval kevesebb komplikáció lép fel, ha neki is megadják az időt.
Mi segít?
A szeretetteljes várakozás. 😊
A bejegyzés elkészítésében segítségemre volt Noll A. Nandu: Vajúdástámogatás mindenkinek (Holdudvar Bábaház, 2022) című könyve.
