Bár a legtöbben leginkább a szülés-születés kapcsán ismerik, az oxitocin egyik legizgalmasabb hormonunk. Ez a vegyület szabályozza a társas kötődést, szerepet játszik a bizalom és az empátia kialakításában, termelődik szeretkezés közben is, jelentős szerepe van az ejakuláció és orgazmus megélésében. És igen, kulcsfontosságú szerepet tölt be az anyai viselkedés kialakulásában is. A szülés után az agy elsődleges jutalomközpontjainak ingerlésével pedig örömérzetet társít az újszülöttel való kapcsolathoz és segíti az anyai adaptivitást. Lenyűgöző, ugye?
Két fajtáját különböztetjük meg. A centrális oxitocin az agy hipotalamusz területén termelődik, főként az agyban fejti ki hatását neurotranszmitterként és neuromodulátorként. Csökkenti a szorongást, a félelmet, fájdalomcsillapító hatású, felgyorsítja a sebgyógyulást és az anyai viselkedés kulcsvegyülete. A perifériás oxitocin szintén a hipotalamuszban termelődik, de az agyalapi mirigy (hipofízis) hátsó lebenyébe jutva a véráramba kerül és a test különböző szervein hat hormonként. Így vált ki méhösszehúzódásokat vajúdás alatt, érleli a méhnyakat a várandósság végéhez közeledve és stimulálja a tejleadó reflexet a szoptatás során. A vér-agy gát miatt a perifériás oxitocin csak nagyon korlátozottan jut be az agyba, és fordítva, a centrális oxitocin is csak kis mennyiségben kerül a véráramba.
Ha ilyen jó, miért ne adnánk akkor kívülről?
A szintetikus oxoticin a modern szülészet egyik fontos vívmánya, 1953-ban szintetizálta Vincent du Vigneaud amerikai biokémikus és kutatócsoportja. Ez volt az első peptid hormon, amelyet sikeresen szintetizáltak mesterségesen, ez a tudományos áttörés pedig olyan nagy jelentőségű volt, és du Vigneaud 1955-ben kémiai Nobel-díjat kapott ezért a munkáért. Eredetileg a szülések utáni erős vérzések (postpartum hemorrhage) csillapítására használták, amire valóban kiválóan alkalmas is, de a 60-as évektől leginkább szülésindításra, fájáserősítésre, és az egész szülés, valamint a lepényi szak meggyorsítására használták. Így van ez ma is, az Ablak a világra szülészeti adatbázisa (KATT a linkre!) szerint 2020 és 2023 között 54,3%-ban alkalmazták a kórházakban szülésindításra és 47,85%-ban a vajúdás gyorsítására, vagyis minden második nő kapott szintetikus oxitocint. Így jár nemrégiben az egyik kismama is, akit szülése alatt kísértem. A folyamat szépen zajlott, bár kórházi szemnek talán lassú volt: a magzatvíz reggel 6-kor kezdett szivárogni, a pár délután 1-re érkezett a kórházba. Este 6-ra a méhszáj már 4 cm-re kitágult, de a bekötött oxitocin hatására a vajúdás irgalmatlanul begyorsult, a kismama addig szépen viselhető kontrakciói nagyon fájdalmassá váltak és a maradék 6 cm méhszáj alig 2 óra alatt tágult ki. Sok tényező, többek között ez is hozzájárulhatott, hogy sajnos a kitolási szakban gátmetszést végeztek.
Ez eddig látszólag rendben is van, de nézzük meg kicsit közelebbről ezt a szintetikus oxitocin dolgot. Ha intravénásan bekötik a vajúdás alatt, az a legtöbb esetben CTG-monitorozással jár, ami még sétáló változat esetén is meglehetősen kényelmetlen a kismama számára, akadályozza a szabad vajúdási testhelyzetet. A mesterséges oxitocin valóban erős méhösszehúzódásokat vált ki és erősíti is a kontrakciókat, de a már említett vér-agy gát miatt töredéke jut csak el az agyba, így pedig a hormon egyik fontos hatása, a fájdalomcsillapítás egyáltalán nem működik. Sőt, mivel a test érzékeli az oxitocin jelenlétét, így a természetes termelést jelentősen visszaszorítja, így esélyt sem adva annak, hogy a fájdalomcsillapító jelleg hasson. Feltételezik tovább, hogy a kívülről adagolt oxitocin belezavar a hormon egyéb természetes hatásmechanizmusaiba is, mint például az anyai viselkedés és a szoptatási funkció.
Éppen ezért mindig alaposan mérlegelni kell a mesterséges oxitocin lehetőségét. Hangsúlyozni szeretném, hogy vannak olyan esetek (elakadt vajúdás, valós fájásgyengeség, nagyon erős postpartum vérzés), amelyeknél hatásos, sőt néha életmentő, de a vajúdó nőnek joga van visszautasítani a nyomós orvosi indok nélküli oxitocint, mint nem életmentő beavatkozást. Ezért fontos a várandósság alatti tájékozódás és a felelős döntéshozatal, mindig erre buzdítom a velem készülő édesanyákat és párokat.
Mi termel oxitocint természetesen a testben?
Az oxitocin termelődése és felszabadulása egy összetett fiziológiai folyamat, amit több tényező (neurális, hormonális, környezet) együttesen befolyásol. A felszabadulása gyakran pulzáló jellegű, különösen olyan folyamatok során, mint a szülés vagy a szoptatás.
Többféle inger vált ki oxitocin-termelődést, férfiakban és nőkben egyaránt. Ilyen a testi érintés, a masszázs, a szociális interakciók (ölelés, simogatás), a szeretkezés, a meditáció és a relaxáció, vagy a melegség érzete. Az anyáknál a mellbimbó stimuláció (pl. szoptatásnál), a csecsemő sírása és a méhnyak és hüvely tágulása szülés során is kiváltja. Bizonyos ételek fogyasztása, a csokoládé (feniletilamin miatt), a fűszeres ételek (a kapszaicin miatt) bár kisebb mértékben, de szintén segítik az oxitocin-szintézist.
Kutatások igazolták, hogy a testtudatos jógagyakorlás, a relaxáció és a meditáció is oxitocint termel, nem véletlenül érezzük olyan csodásan, kisimultan magunkat egy jógaóra után!
A természet csodája, hogy az intimitás, az érintés, a csók, az ölelés szintén oxitocin kiválasztását eredményezi, amely erősíti a kötődést, a kötődés pedig további intimitást, érintéseket, csókot és ölelést eredményez, így áramoltatva a folyamatot. Ugyanez igaz a szoptatásra vagy az anyai gondoskodásra. Érints, ölelj, szeress többet! ❤️