Az élettani várandósság általában 40 plusz/mínusz 2 hétig tart. Amelyik újszülött 36 hetesen születik, többnyire már érettnek számít, életfunkciói elég felkészültek a méhen kívüli élethez. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) definíciója szerint azokat a babákat nevezzük koraszülötteknek, akik a 37. betöltött gesztációs hét előtt születnek. Azoknak a babáknak, akinek a súlya 1500 és 2500 gramm között mozog, életkilátásaik szinte azonosak az érett, időre született újszülöttekéivel. Vannak babák azonban, akik nagyon korán és extrém kis, 1000 gramm alatti súllyal érkeznek.
A babák a méhben a köldökzsinóron és a méhlepényen keresztül megkapják mindazokat a szükséges tápanyagokat az édesanya szervezetéből, amire szükségük van, friss, oxigéndús vérhez jutnak, és a köldökzsinór szállítja el a salakanyagokat is, amelyet majd az anyai vese választ ki. A megszületés után az újszülött szerveinek egyedül kell boldogulniuk a külvilágban és nem biztos, hogy minden szerv megfelelően érett az önálló munkához. Előfordul, hogy a baba tüdeje nem elég érett a saját légzéshez, mert a tüdőnek nem volt elég ideje kifejlődni, és lehet, a légzés-szabályozásáért felelős agyi terület sem fejlődött ki teljesen. Az éretlen agy miatt a koraszülött babáknak gondjuk lehet a szopással és a nyeléssel sem, és nem tudják megfelelően összehangolni légzésüket a táplálkozással. A koraszülött babák táplálása éppen ezért nagy óvatosságot igényel: éretlen a szopó- és nyelési reflexük, a gyomruk pedig kicsi és lassan ürül, ezért amíg nem biztonságos számukra a szopás vagy a cumisüveges etetés, addig mesterséges táplálást kell kapniuk. Mivel a máj sem kellően fejlett, vérükben felhalmozódhat a bilirubin, gyakrabban alakul ki náluk sárgaság az első néhány napon. A bélmozgás fokozódásával az állapot szerencsére javul. Immunrendszerük még nem működik megfelelően, vérükben alacsony az ellenanyagok (antitestek) szintje, melyek védenék a fertőzésektől, és amelyek a terhesség vége felé a méhlepényen keresztül áramlanak az anyából a magzat szervezetébe. Éppen ezért gyakoribbak a fertőzések és még a kezelések során használt eszközök (katéterek, lélegeztetőgép, gyomorszonda stb.) tovább növelik a súlyos fertőzések kialakulásának a kockázatát. A koraszülött babáknál különösen fontos figyelni a testhőmérsékletre, mert még a testhőmérséklet szabályozási képességgel sem rendelkeznek megfelelően.
Miért érkezik egy baba korábban?
A koraszülésnek általában nincsen egyetlen, jól körülhatárolható oka. Gyakrabban fordul elő gondozatlan terhességnél, rosszul táplált anyáknál, illetve olyanoknál, akiknek kezeletlen betegségük vagy fertőzésük van a terhesség alatt. Nagyobb a kockázatot jelent az ikerterhesség, valamint az anya súlyos vagy életveszélyes betegsége is (pl. súlyosan magas vérnyomás vagy vesebetegség).
Ha felmerül, hogy a szülés idő előtt beindulna, az orvos olyan gyógyszereket (pl. magnézium-szulfátot vagy ritodrint) ad, amelyek lelassítják vagy akár teljesen le is állítják a méhösszehúzódásokat. Sok kismamának adnak tüdőérlelő kortikoszteroidokat is. Minden egyes plusznap, pluszhét számít, amit a baba az anyaméhben tölt el, minél fejlettebbek a szervei, annál több az esélye az egészséges életre. Lehetnek babák, akik korábban jönnek a világra, mégis érettebbek a szerveik, mint más koraszülötteké, míg mások még a 35. hét környékén is éretlenebbek. Ha korababád van, ne hasonlítgasd tehát más koraszülöttekhez, mert minden baba más és más.
A legjobb módszer a koraszülés megelőzésére, ha a várandós nő odafigyel a saját egészségére. Egészségesen és kiegyensúlyozottan táplálkozik, 2-3liter folyadékot fogyaszt, elég időt tölt minőségi alvással és pihenéssel. Jár terhesgondozásra, ha szükséges, fogyaszt táplálék-kiegészítőt vagy indokolt esetben orvoshoz fordul.
