A császármetszés a megbízható altatási és fájdalomcsillapítási lehetőségek miatt a szülés egyik alternatívája lett az utóbbi évtizedekben. Ez azonban hamis illúzió, komoly hasi műtétről van szó ugyanis, ami rengeteg kockázattal járhat. Ennek világszerte egyre nő a császármetszéssel született gyermekek száma, Brazíliában például 70%-uk így születik.
Vannak országok, ahol a császármetszés aránya rendkívül alacsony (pl. Nyugat-Afrika: 3%, Kelet-Timor: 3,5%, Haiti: 5,4%), de ez nem pozitívumot jelent, hanem az életmentő sebészeti beavatkozásokhoz való hozzáférés hiányát. A fejlett országok között Hollandia az egyik legalacsonyabb császármetszési aránnyal rendelkezik (15%), de a nordikum országaiban és Izlandon szintén 15-16% az arány.
A császármetszés közepes komplexitású műtét, egyszerűbb, mint egy máj- vagy hasnyálmirigy-műtét, ugyanakkor bonyolultabb, mint egy vakbélműtét vagy sérvműtét. A bőrt egy vízszintes metszéssel – aminek a neve Pfannenstiel-metszés – bevágják, majd következik a bőr alatti zsírszövet, a fascia (kötőszöveti burok), az egyenes hasizmok közötti fehér vonal (linea alba), a hashártya (peritoneum) és a méh. A hasizmokat (rectus abdominis) nem vágják át, hanem oldalra húzzák, a húgyhólyagot pedig óvatosan leválasztják a méh alsó részéről. A magzatot kiemelik, ellátják a köldökzsinórt, majd eltávolítják a méhlepényt. Legvégül bezárják az átvágott képleteket, zárják a hasürget. Más-más hatása van a vajúdás közbeni, sürgős vagy életmentő császármetszésnek és az előre eltervezett császármetszésnek, ahol meg sem várják a vajúdás megindulását. Ez utóbbinál a babát sokkolóan váratlanul éri a megszületés: a benti, jól megszokott világból egy szempillantás alatt kerül ki egy számára ismeretlen helyre, amelyre semmilyen tekintetben nem volt elég ideje felkészülni.
„Megszületni a világra gyönyörű, benne lenni a világban gyönyörű”
Már vannak kórházak, de legalábbis haladó szemléletű orvosok, akik még tervezett császármetszésnél is megvárják, amíg a szülés spontán megindul – természetesen amennyiben nincs olyan orvosi indok, ami ezt kizárná.
Az említett a szemlélet hívta életre a császármetszés emberibb változatait, ahol a baba nem passzív elszenvedője a beavatkozásnak, hanem időt és teret kap arra, hogy részt vegyen megszületésében. A gyengéd vagy természetes császármetszés egy speciális műtéti technika, amely családbarátabb, természetesebb szülési élményt biztosít. Arra törekszik, hogy a természetes szülés minél több elemét megőrizze a császármetszés folyamata alatt annak minden előnyével együtt. A technikát a londoni Charlotte’s kórházban dolgozó brit szülész-nőgyógyász, Denis Cahill fejlesztette ki a 2000-es években.
A műtét kezdete megegyezik a hagyományos császármetszéssel, érzéstelenítés, fertőtlenítés, majd metszés. A különbség a baba világra segítésénél kezdődik, a baba ugyanis a saját tempójában nyomakszik ki – pont úgy, ahogy tenné ezt a hüvelyi szülés során is.
A baba fejét kisegítik a nyíláson, majd megvárják, amíg természetes módon kiköhögi a magzatvizet. A megfelelő hely biztosításával a baba dolgozik, akár az utolsó forgásokat is (amiket hüvelyi szülésnél elvégezne) meg tudja csinálni. Mivel ő is dolgozik, érzékeli a változást.
A késleltetett köldökzsinór-elvágást itt is alkalmaznak: megvárják, amíg a köldökzsinór pulzálása megszűnik és csak utána látják el. Ettől a fertőzés kockázata nem lesz nagyobb, viszont a kisbaba hozzájut a lepényben maradt vérhez, ami a saját vérkészletéhez tartozik. Úgy tud adaptálódni, alkalmazkodni a külvilághoz, hogy közben az édesanya szervezete ellátja.
Ha tervezett császármetszéssel fogsz szülni, érdemes előre rákérdezni, hogy az adott intézmény mennyire nyitott a „gyöngéd császár” lehetőségére.

