Az előző bejegyzésben – Szülés és idő: miért nem érdemes sürgetni? – az időnyomásról írtam, ami áthatja a várandósságot és a szülést. Ebben a blogbejegyzésben most arról írok részletesebben, hogyan is zajlik a szülésindítás a kórházakban: mivel végzik, mire számíthatsz fizikailag.
A szülésindítás az egyik leggyakoribb beavatkozásnak számít: az Ablak a világra hiánypótló szülészeti adatbázisa szerint 2020 és 2025 között a szülések 32,5%-át indították, vagyis minden 3. nőét. Valóban van olyan magzati vagy anyai állapot, ami miatt jobb, ha nem várják meg a spontán szülésindulást és azt is ki kell hangosítanom, hogy bár a szülésindítás valóban megemeli a császármetszés arányát, mégsem jelenti azt, hogy az indítás után nem történhetne akár további beavatkozás nélküli, hüvelyi szülés.
A 2025 februárjában megjelent új szakmai irányelv ajánlása szerint „a szülés spontán megindulásának támogatása a betöltött 41. hét előtt javasolt, de alacsony kockázatú várandósság esetén, szoros prenatális ellenőrzés (NST, ultrahang-áramlásvizsgálatok) mellett a terminus túllépése a 41. hét+6 napig megengedhető” (Ajánlás10).
Nem mindig lehet indítani
Van néhány ellenjavallata a szülésindításnak, ezekben az esetekben még ha spontán be is indult a vajúdás, császármetszéssel segítik világra a babát. Ilyen az abszolút téraránytalanság (a csontos medence bemenet és a magzati koponya mérete között olyan kóros különbsége áll fenn, amely kizárja a szülőcsatornán való áthaladást, a baba nem férne ki a medencén), haránt- vagy ferdefekvés (a baba innen nem tud helyzetet változtatni, nem tudna beilleszkedni a szülőcsatornába), méhlepény tapadásának rendellenességei, pl. elölfekvő méhlepény (a lepény részben vagy teljes egészében elfedi a méhszájat, logikus, hogy hüvelyi úton nem tudna megszületni a kisbaba), előzményben egynél több császármetszés, méhen végzett nagyobb nőgyógyászati műtétek, korai lepényleválás, illetve az aktív genitális herpesz.
Több beavatkozás is kellhet, mire sikerül
A medikális szülésindítás többféleképpen lehetséges, sokszor több technikát kombinálnak a hatékony eredmény érdekében, a méhszájstátusztól függ mivel és mikor indítanak.
A méhszáj tágítása történhet mechanikai módon, ballonkatéterrel. Teljesen zárt máhszájnál használják, nem garantált, hogy beindul tőle a szülés, ráadásul nem túl kellemes eljárás. A méhszájon keresztül felhelyeznek a méhűrbe egy eszközt, melynek felfújható végébe körülbelül 40-60 ml sóoldatot fecskendeznek. A ballon reggelre általában magától kicsúszik, nagyjából 2cm-re tágítva a méhszájat, ugyanakkor a nyakcsatorna nem fejtődik ki, így önmagában, fájások nélkül ez nem sok eredmény. Legtöbbször más szülésindító módszerekkel együttesen használják.
A burokrepesztés (amniotómia) során a magzatburkot mesterségesen nyitják meg lándzsával, fém vagy műanyag kampóval. Alapvetően fájdalommentes beavatkozás, amennyiben az anya fájdalmat érez, az orvos nem vigyázott körültekintően a méhszájra a beavatkozás közben. A friss statisztikák szerint minden második szülésnél alkalmazzák. Fájások nélkül vagy medencébe be nem illeszkedett fejnél nem javasolt, mert köldökzsinór előreesést okozhat. Szerencsére ritka komplikáció, a szülések 1 ezrelékében fordul elő. A víz távozása magával húzza a köldökzsinórt a hüvelybe, és ahogy a magzat áthalad, a köldökzsinór teljesen. A magzat azonnali, császármetszéses világrahozatala az egyetlen megoldás, és amíg a műtét elkezdődik, a magzatot visszafelé nyomják, hogy a köldökzsinór ne nyomódjon teljesen össze, és a vérellátás ne szűnjön meg.
Ha a CTG rossz magzati szívhangokat mutat, magzatvíz színe informatív lehet a szakszemélyzet számára: a rossz magzati szívhangok és a mekóniumos magzatvíz együtt utalhat a lepény kimerültségére. Ha a víz tiszta akkor lehet, hogy egy kis pihenés megoldja az anomáliát vagy esetleg a baba fejének átpozícionálása is javíthat a dolgon.
A gyógyszeres eszköztárhoz tartoznak a progsztaglandinos készítmények, amelyeket méhszáj érlelésére és méhösszehúzódások kiváltására alkalmaznak. Ha a méhszáj kellően puha lesz, beindítja a fájásokat is. Létezik szájon át adagolható tabletta (Angusta vagy Cytotec) és gél (Prepidil) változat is, a tablettát bizonyos időközönként le kell nyelni, míg a gélt általába este helyezik fel a méhszájhoz.
Ritkán használják a Mifepristone nevű gyógyszert is, amely egy szintetikus szteroid vegyület, blokkolja a progeszteron receptorokat. A korai terhességben gyógyszeres terhességmegszakításra javasolt (Magyarországon ebben a formában nem elérhető), viszont elhúzódó szüléseknél a folyamat előmozdítására hatásos lehet. Vannak olyan esetek is, amikor a szülésindításra azért kell sort keríteni, mert a baba méhen belül meghalt, akkor is ezt a készítményt használják.
A szintetikus oxitocin szintén gyógyszeres megoldás, a természetes szülési hormon szintetikus változatát vénán keresztül adagolják egy pumpa segítségével. Azt várják tőle, hogy méhtevékenységet indítson. Megfelelő szakértelmet és óvatosságot igényel, mert a nők érzékenysége és reakciója egyéni eltéréseket mutathat, és olyan is előfordulhat, hogy a baba nem tolerálja jól a szert. Mesterséges oxitocin nincs folyamatos CTG nélkül!
Végezetül szeretnék egy kis bátorságot sugározni azoknak, akik rettegnek, hogy a szülésindítás biztosan elveszi a természetes szülés lehetőségét- Ha a szakszemélyzet elkötelezett az élettani vajúdás mellett és nem történik semmilyen váratlan esemény, az anya nyugalomban, ellazultságban lehet, a teste képes visszavenni az irányítást a szülés folyamatában és megszülheti a gyermekét további beavatkozások nélkül.
